• A Föld északi és déli sarkánál a napszél hatására a légkörbe behatoló töltött részecskék, elsősorban protonok és elektronok által keltett időleges fényjelenség.
• Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a légkörbe és ütköznek a légkör atomjaival. Az ütközés során felszabaduló energia fény kibocsájtással jár.
• A sarki fényt az északi féltekén északi fénynek, Aurora Borealisnak, délen Aurora Australisnak nevezik.
• A régi skandináv legenda szerint a Valkűrök fénylő páncéljának tükröződése okozza a színpompás fényjelenséget.
• A valkűrök olyan istenségek, akiknek a feladat az volt, hogy kiválasszák a csatában elesettek közül a leghősiesebbeket, és a Valhallába, vagyis a mennyországba vigyék őket.
• A légkör különböző magasságaiban más-más atomok és molekulák vannak jelen. Az Auróra színe és formája függ attól, hogy a kölcsönhatás milyen magasságban jön létre.
• A sarki fény formája változatos egy éjszaka során több különböző alakzatban is megjelenthet.
• A színek közül leggyakoribb a zöld és a zöldesfehér szín. Az emberi szem a zöld színárnyalatra a legérzékenyebb, ezért a legtöbbször a zöld sarki fényt érzékeljük.
• Fényképezőgéppel készített képeken láthatunk olyan árnyalatokat, melyeket szabad szemmel egyáltalán nem, vagy csak nagyon erős naptevékenység esetén érzékelhetünk.
• A sarki fény ritkábban megjelenhet vöröses, és nagyon erős naptevékenység esetén kék és lilás színben is.
• Megfigyelésére a téli hónapok a legalkalmasabbak, ugyanis Izlandon a nyári hónapok során nincs sötét éjszaka.
• Fontos, hogy a várostól távolabbi, fényszennyezettségtől mentes helyen próbálkozzunk a megfigyeléssel.
• A sarki fény megcsodálásához szükség van némi szerencsére is. Felhős égbolt esetén sajnos nem látható és telihold idejére sem célszerű időzíteni az északi fény-vadászatot.
Part of Stopover Holiday
