A város nevének jelentése „füstölgő öböl”, melyet a területen lévő hévforrások feltörő gőze nyomán kapott. A házak zömét napjainkban is a geotermikus energia felhasználásával fűtik.
A települést az izlandi honfoglalás elején, 870 körül alapította a Norvégiából menekülő viking Ingólfur Arnarson, ezután Reykjavík többszáz évig halászfaluként működött. A gazdasági fejlődés a 18. században vette kezdetét a gyapjú és halfeldolgozó iparnak köszönhetően. Izland az 1800-as évektől Dán fennhatóság alá tartozott, melyet a 1944-es népszavazással szüntettek meg. 1944 június 17-én a Þingvellir-ben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot.

A népesség 128 793 fő (2019-es adat szerint) nagyságrendileg Kecskemét lakosságához mérhető. Azonban az elővárosaival együtt az ország népességének mintegy 60%-át tömöríti, körülbelül annyian élnek itt, mint Debrecenben.